Egy kis „járványügyi” matematika – avagy „lopni szabad, de hazudni nem!”

Minden valótlan tény felismerése egy lépéssel

közelebb visz a való tényálláshoz.

Rejtő Jenő

Kárpátalján jelenleg két járvány „tombol”. Az egyik a koronavírus. A másikat pedig úgy nevezném, hogy a „KMKSZ-járvány”.Mármint a KMKSZ vezetősége „járja” a megyét és szinte minden nap prezentál egy-egy oktatási/egészségügyi létesítményt, amelyet a magyar kormány pénzéből – de, Brenzovicsék állítása szerint,  kizárólag a KMKSZ-nek köszönhetően – újítottak/építettek fel. 

         Természetesen éppen pont most, közvetlenül a helyhatósági választások előtt jött el az ideje annak, hogy ezeket a létesítményeket tömegesen, mondom – „járványszerűen” adja át a KMKSZ vezetősége ünnepélyes keretek között, a párthű sajtó széleskörű és kötelező bevonásával. Ezzel igazából nem is lenne semmi baj, a kampány – az kampány, mindenki úgy forog, úgy szerepel, úgy bizonyít, ahogy csak tud és amivel tud! Jelen esetben a magyarországi támogatások elosztásának kizárólagos jogával és az ezen alapuló szinte nyílt fenyegetésekkel: „Ha nem ránk szavasztok – nem kaptok több támogatást, nem lesz szociális segély, nem lesz több felújítás stb., stb.”  Hazugság, de megérhető, hiszen kampány van, mindenki hazudik, ez a politikusok dolga ugyebár …

         Inkább azzal van gond, amit  a napokban egy ugocsai polgármester fogalmazott meg velősen a Facebook-on: „A tavalyi és az idei kampány egyik fő témája, hogy mit is tett a KMKSZ Kárpátalja, ezen belül a Nagyszőlősi járás magyar falvainak fejlesztéséért. A tisztánlátás kedvéért le kell szögeznünk – a fejlesztésekért és a beruházásokért kizárólag Magyarországot, annak kormányát és az adófizetőket illeti köszönet. A KMKSZ és alapítványai kizárólag lebonyolítói ennek, s mindezt igen jelentős jutalék (a teljes összeg 10–25 százaléka) fejében teszik. A beruházásoknak vannak árnyoldalai is: a munkálatokat jelentősen túlárazzák, az objektumokat sokszor nem fejezik be, vagy hiányosan adják át, a magyarországi támogató felé a helyi önkormányzati beruházásokat is a program részeként mutatják be. A felújítást végző cégek még véletlenül sem magyar falvakból keresnek brigádokat, ami érthető is, hiszen sokszor a megrendelő és a lebonyolító cég tulajdonosa ugyanaz a személy, vagy intézmény. De ezt mindenkinek a saját lelkiismeretével kell elrendeznie.”

https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=3551681758227353&id=1026043397457881

         Sajnos, ezen szavak szerzője nem hozott fel konkrét adatokat vagy példákat. Ezért a KMKSZ vezérek akár be is perelhetik, rágalommal vádolva a jóembert.

         A magam részéről ezt a hibát szeretném kissé orvosolni, összegyűjtve az alábbi  példákat, természetes a teljesség igénye nélkül.

         „A Kárpátaljai magyar bázisiskolák felújításának támogatása program keretében a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közreműködésével 2018-ban megkezdődött a Nagydobronyi Középiskola teljes körű felújítása. Kárpátalja legnagyobb magyar tannyelvű középiskolájának ünnepélyes átadására szeptember 1-jén került sor. … A 4 458 négyzetméter alapterületű iskolában történt beruházások összege 51 879 263 hrivnya.” (http://life.karpat.in.ua/?p=27985&lang=hu )

         Rövid és egyszerű számítások eredményeként megtudhatjuk, hogy a magyar államnak (nem a KMKSZ-nek!) az iskola négyzetméterének teljes körű felújítása 11 637 hrivnyába, avagy az aktuális árfolyamból kiindúlva úgy 413 dollárjába került.

         „Augusztus 30-án adták át a megújult Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát. Az intézmény a 2018-ban indult Kárpátaljai Magyar Bázisiskolák felújítása program révén újult meg és bővült egy szárnnyal … A munkálatok összköltsége 38 918 824, 72 hrivnya volt … Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola felújított területe 1148, a hozzáépített része 538,68 négyzetméter. Összesen 1687,10 négyzetméter.” (https://karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/atadtak-a-felujitott-aknaszlatinai-bolyai-janos-kozepiskolat/ )

         Számolunk és kiderül, hogy a létesítmény egy négyzetmétere 23 070 hrivnyába, vagyis kb 818 dollárba került.

         Megyünk tovább: „A Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola már 140 éve a munkácsi magyarság szolgálatában áll. Az évek során örömmel tapasztalták a tanintézmény vezetői, hogy az a bizonyos „ház” tényleg kicsi lett a számukra. Ezért a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány úgy döntött, hogy a Kárpátaljai magyar bázisiskolák felújításának támogatása program keretében megvásárolja az iskola szomszédságában elhelyezkedő, közel 600 m2 alapterületű épületet, amely teljes felújításának összértéke 24 181 240 hrivnya volt.” (https://karpataljalap.net/2020/09/04/uj-epulettel-bovult-munkacsi-magyar-iskola )

         Megint egy kis matek: az épület felújítása (így a szövegben!) négyzetméterenként 40 302 hrivnyába avagy 1 430 dollárba fájt a magyar adófizetőnek. 

         Egy utolsó példa:  “Kárpátaljai Bázisiskolák felújítása program keretében, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány közreműködésével, 2018 júniusában kezdődött el az intézmény korszerűsítése. A munkálatok során megújult a tetőszerkezet, az egyik épületszárny belseje és az iskola elektromos hálózata. Ezen kívül a tűzvédelmi és kamerarendszer, valamint az internethálózat kialakítását is elvégezték. Az iskola alapterülete 2162,43 négyzetméter. A beruházás összköltsége 13 935 879,82 UAH.” (https://karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/atadtak-a-felujitott-10-sz-dayka-gabor-kozepiskolat-ungvaron/

         Vagyis az ungvári magyar iskola messze nem teljes körű felújítása négyzetméterenként 6 475 hrivnyába, azaz 229 dollárba került Magyarországnak.

         Az ukrán állam nem arról híres, hogy iskolákat épít vagy újít fel. De a megyében azért van egy olyan iskola, amelynek felújítását (többek között egy új épület felépítését – az aknaszlatinai esethez hasonlóan) ebben az évben végezték be. Ez a Técsői 2. Sz. ukrán tannyelvű középiskola  http://tyachiv2.school.org.ua/news/21-00-07-22-08-2020, https://druzhba.uz.ua/news/tyachiv/4365-gor-bondarenko-oglyanuv-u-tyachev-rekonstrukcyu-shkoli-ta-potuzhnu-sportarenu.html. Itt Ukrajna a 4 050 négyzetméternyi  felújitásra és építkezésre  16,6 millió hrivnyát költött el. Vagyis négyzetmétrenként úgy 145 dollárt.

         Nem 1430, nem 800, nem 400 és még csak nem is 229 dollárt, mint az ungvári magyar iskola esetében.

         Persze, el lehet mondani, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. És ugyebár a minőség pénzbe kerül.

         D mennyibe is kerül Kárpátalján az minőség? Egy kis netes böngészés után megvan rá a válasz. Ungváron a legmagasabb normál felújítási árak olyan 2 600  hrivnya/négyzetméter (vagyis nem egész 100 dollár) kerülnek, de lehet ennél kétszer kisebb árajánlatokat is találni. Komplex építkezési munkálatokat pedig max 7000 hrivnyáért (vagyis nem sokkal több mint 200 dollár) kínálnak négyzetméterenként (https://omastere.com.ua/uz/price).

                Még ha ennek a kétszeresével is számolunk (berendezés, tananyag, stb., stb., stb. …), akkor is  legfeljebb az ungvári iskola nem teljes körű (!) felújitási költségeit  sikerűl valahogy logikusan értelmezni.

         Emlékeztetőül: Nagydobrony  – 413 dollár, Aknaszlatina – 818 dollár, Munkács – 1 430 dollár.

         Innentől kezdve már csak egy kérdésem maradt: Magyarország nemzetpolitikáért felelős kormánytagjai lopják meg a magyar  adőfizetőket és a KMKSZ vezetősége falaz nekik, vagy az utóbbiak  lopják a magyar állam pénzét?

You may also like...

Залишити відповідь

Ваша e-mail адреса не оприлюднюватиметься. Обов’язкові поля позначені *